*Miért lépünk bele kétszer ugyanabba a gödörbe ha már ismerjük és tudjuk, hogy ismét megsebzi a lábunk? 


* Ha egy hőlégballonban ülsz a bőrönd ruháddal és a ballon zuhan, miért nem dobod ki a bőröndödet? Értem én hogy a kedvenc ruháid, egy része az életednek, de feláldozod az egészet a részért? 
Mindig reménykedünk. Nehezen engedjük el azt, amiben hiszünk, mert olyankor önmagunkból is el kell veszítenünk egy darabkát. Arra pedig rettentő nehezen vesszük rá magunkat. Inkább futunk körbe- körbe a mókuskerékben és szenvedünk.

- Kettőn áll a vásár.
- Mid van? Akármi az megveszem!
- Van egy szívem. De nem eladó.

baby, you don't know a thing about me.

I open my eyes.

... nem állnak össze a mondatok.

így halt meg bennem ő.

I heard that your dreams came true.

a 69. szex és new york rész után rádöbbentem- átgondolva a közös élményeket + a tegnap estét-, hogy mit jelent nekem Reni és Ildikó.

özön.

furcsaság.... talán ismét magával ragad.

take me away...

ismét megtelt a szívem zavarodottsággal. ismét van bennem egy csomó kérdés. szeretem a kérdéseket. :)
de a válaszokat még inkább szeretem.
vajon tényleg az a rendeltetésünk, amit csinálunk? vajon tényleg mi irányítunk vagy csak szeretnénk?
vagy csak Valaki hagyja, hogy azt higgyük, hogy kezünkbe vettük az életünket. És mi ezt vakon belátjuk és nem is próbálunk árral szemben úszni.
minden esetre, mi, emberek mindent megteszünk azért, hogy megtanuljunk úszni, és ha egyszer bekerültünk a posztrángárba, keveseknek van meg az a bátorsága, hogy elszakadjon a "falkától" és a saját útját járja.

de ha megpróbálja, biztos, hogy a spontaneítás által emberfelettit tapasztalhat.
:)