2011. május 7., szombat

TalálÓ.

"Én az éjjel nme aludtam egy órát.
Hallgattam a régi babám panaszát..."

Tegnapi hazabuszozás szüleménye:

A kisasszony meglátott valamit:
- Úúúgy szeretnék az olyan olyanon izélni!
(röhögés)
- Jaaaj, ti kis perverzek, én ugrálni akarok rajta.
(még nagyobb röhögés)

***************************************************

"Jaj de magas, jaj de nagyon magas a ditrói titkár leánya"
(by Ildus)

2011. május 2., hétfő

mint aki alkotott valamit.

nagyobb önfegyelem és összpontosítás.

Teljes mértékben azon voltam, hogy az emlékezetembe véssek minden egyes szót, ami távozásom előtt hangzott el. A +-okat annyira nem is jegyeztem meg. A kacagás/mosolygás eleve az, nem igazán volt amit kezdjek vele, bár jól esett. Viszont igen, az elgondolkoztatott, hogy képes vagyok-e arra, hogy amikor pl. nagyon zaklatott lelkiállapotban vagyok és a sírás fojtogat akkor azt kint tudom-e hagyni? Minden esetre megpróbálom. :)
Aztán a koncentráció. Néha én is éreztem, sőt még lelkiismeretfurdalásom is volt. De ezután a tudatosulásnál tovább fogok menni és teszek is érte.
Örülök, hogy hallhattam.