2011. január 10., hétfő

séta.

Csuklyával a fejeden, fülhallgatóval a füledben baktatsz haza. a csizmád sarka néha beleakad az aszfaltba. a fáradtságra fogod, de különösebben nem érdekel. más sem igazán érdekel. senki. kizártad a külvilágot- behúztad a csuklyádat- ezért hallgatsz zenét. fejed meg van telve a napi teendőkkel és csak egy jó meleg tusra vágysz. vagy nem is érsz el a vágyakozásig? túlságosan lefoglal az, amiről a buszon beszélgettél az osztálytársaddal? de tényleg bonyolult az egész dolog. nem értheted még ha ezt is állítod. ezért kell erős maradj és küzdj, nem mint egy oroszlán. legyenek céljaid és legyen erőd újra és újra harcba menni és ha elestél felállni. fájnia is kell. a kérdés az, hogy mit kezdesz ezzel a fájdalommal...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése