2011. március 15., kedd

Il nostro Si a Dio.

Róma 1.
* románia felhőkben olyan volt, mint a II. V.H. után, igaz az nem tudom milyen volt... de szerintem ilyen szürke és borús. aztán ugye a "felhők fölött ragyog a nap" és még be is terített mindent a sugaraival, amúgy furcsa volt férfi stewrdest látni.
* itt Rómába tavasz van+ irtó tavaty! szép zöld minden, virágoznak a fák, a kert tele van boglárkával, nyílnak a nárciszok + a madárcsiripelés.
* a szobánk elég hideg... de irtó vagány az erkély! egyből ki lehet lépni a tetőre. a szobatársak a lehető legjobbak, Vele akartam egy szobában lenni pont! :x
* "tudod aztán Doró az esküvődön, mikor ki kell mondani azt a... amikor ki nem akarja!"- lefárasztottuk rendesen a magyar csajokat. de mi sem szűkölködtünk a kacagással! ez után kell vigyek xy után egy jegyzetfüzetet és írjam, hogy miket mond.
*hiányzik.




Róma 2.
Il nostro Si a Dio.
Nincs időm többet írni, túl fáradt vagyok. Még csak annyit, hogy életembe mosogatást ennyire nem élveztem!

Róma 3.
RESET. és ez azért egy nem rossz dolog, többet én sem fogok éjjel 1- ig bogozni, mert az összeset megvették. éééés a táskám is nagy sikert aratott egyfeszt azt csodálják. de azt sem hagyhatom ki, hogy "té'le'?" rég kacagtam ennyit az is biztos! de ennyi fáradt leánkát egy helyen + mire haza érünk már románul is folyékonyan fogok beszélni! :P


Róma 4.
"Mama fura". Sentimente. EGY telefonbeszélgetés. Iskola. Töltsük fel egymást elektromosan. D'n'B. Jumpstyle. Fekete hajú olasz lány, aki tud angolul. Szlovén Genekkel poharas ritmusjáték. Ma tudtam románul! Zongora- imáááádom(- "imádom az egyszarvút, imádom az egyszarvút...")- piros mécsesek plafonból. mit szeretnénk Jézustól. Nyilak a Mennybe, Chiárához. Busz. Megint lefáradtunk. Röfögés. Tánc a francia genekkel. Vásárlás. Szél. Szín. Sál.

Róma 5.
Egész laza napunk volt ma. Vége... Holnap megyünk haza... Vissza. Volt ma egy irtó szép pillanatunk és a régi emberünket itt kellett hagyjuk ahhoz, hogy bemehessünk Chiara házába. Az elején azt éreztem, hogy nem érdemlem meg azt, hogy bemenjek, aztán képesnek éreztem magam arra hogy a régi emberemet kizárjam, kint hagyjam és teljesen kinyissam a szívem és befogadjam, ami jön, amit bent kapok. Nem tudom, de annak a háznak valamiféle bűvös légköre van, ahogy belépsz! olyan érzés, hogy a világon az égen s földön semmiféle gondod nincs és mindenkit képes vagy szeretni. ezt az érzést leginkább a kápolnában lehetett érezni- ahol sajátságos a dekoráció- amúgy az egész ház tele van gyönyörű és friss virágokkal- és a hálószobájában. olyan egyszerű és szép az egész ház, sehol semmi fölösleg nincs, mintha precízen ki lenne számítva. wouh. úgy sem tudom úgy elmondani... :) + egész nap úgy esett, mintha dézsából öntötték volna és úúúúúgy fújt a szél, akarom mondani- fúj.
De Pétit se felejtsük ki hangsúllyal és kacsintással.


És az az olasz csaj... wooá. úgy bírom! és ezek a brazil lányok... :) még játszunk és játszottunk és röhögtünk! rengeteget! :P és még fogunk! és úgy fog hiányozni az egész...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése