Néha jó lenne beülni egy ilyen szép szobába. hangulatfény, tea meg minden. olyan megnyugtató... és lehet aludni... aludni...
szeretnék elfordulni tőle. és vissza sem nézni. többet nem látni. pedig még egy és fél év- úgy látszik ez a sorsom, hogy veszekedjek vele és összemérjük makacsságunkat.
ez a hét is hihetetlen volt. lassan én is már csak az ablakba kapaszkodhatNÉK. lehet hogy összerogyok a hét végére és az ablak aljáról is szemlélhetem a világot. lehet, hogy ez a hűlés fog legyűrni. de kibírom szerintem, volt már rosszabb is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése