Csak kislánynak éreztem magam, de nem hagytam kitörni, bennem őrjöngött tovább, de aztán a fejére koppintottam és megmondtam neki, hogy tudom, hogy ő is szeretne énekelni és azt is tudom, hogy nyűgös, de el kell ismernie, hogy vannak nála nagyobb őstehetségek és annyi mindent csinál így is. Láttam rajta és a tekintete azóta is fáj, ha rágondolok, láttam, hogy összetörtem a világát. de hadd én előbb, mint más teljesen le is rombolja.
de megnyugtattam, hogy egy kis részt ő is kap majd belőle, az egészből, és igen, énekelhet! de csak egyet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése