" ha túl sok volt a dráma..."

Ha nem érdekelné, ezt sem olvasná el, de tudom, hogy elfogja. :)

Befor:
"és a szorongás úgy elővesz"
azt hiszem akkor izgultam így utoljára, mikor legelőször készültem arra, hogy injekciót fogok kapni... félreértés ne essék nem tuningolom magam, vagyis PRÓBÁLOM nem tuningolni magam, hisz nem az a célom, hogy indulatosan fogjak bele az egészbe.
nem tudom mi fog kisülni az egészből, de fantáziálni sem szeretnék róla, mert akkor eleve eltervezek valamit, és nem szeretném ezt tenni.
félek tőle, esküszöm... de azt tudom, hogy ha netalántán veszekedésbe torkollana az egész és látom, hogy a szentnek sem ért meg én ott fogom hagyni. nem akarom magam fölöslegesen gyötörni.

After:
" nem kellessz, nem kellessz, nem kellessz már.."
nem is voltam mérges. az elején, az elején még talán az voltam, de aztán rájöttem, hogy nincs értelme. láttam, hogy nincs. úgy érzem ez az utolsó időszak kellett arra, hogy ráébresszen arra, hogy teljesen másképp gondolkodunk és hogy teljesen különböző dolgok fontosak, amiknek sokszor nincs is közük egymáshoz. és ha ismer, és tudta. örüljön neki. :) most mit csináljak. és tudom azt, hogy mit hibáztam, és tudom, hogy ez után mikre kell figyeljek.
rájöttem, hogy semmivel sem különbözik hosszúlábtól, pont olyan mint ő, az összes hosszúlábu ilyen.
szerintem nem megoldás az egymásra mutogatás.
azt hittem szemberöhögöm. de türtőztettem magam. végig ezt éreztem. vicces volt amit előadott és ahogy előadta amit mondott. élvezem a magabiztos külsejét, amit nekem mutat és mást megrohamoz a kérdéseivel.
de arra bár jó volt a beszélgetés, hogy végleg meggyőződjek arról, hogy jól döntöttem. ez mondjuk nem is volt kérdés... ettől eltekintve az érzéseim nem változtak. de lehet nem is felé irányult, hanem affelé, akit régebb ismertem, pár hónapja.