...

azt hittem idővel könnyebb lesz...
de meg kellett tapasztalnom azt, hogy semmi sem változott. talán csak az alakod mosódott el kissé, de a pillanatok, az érzések, a mosolyod ugyanolyan éléknek.

Nem tudom mikor láthatlak újra, vagy láthatlak-e egyáltalán újra... nem tudom fogok-e még beszélni veled, nem tudom milyen lesz, azt sem tudom jobb lesz-e mint most. de abban biztos vagyok, hogy valami változni fog. és ha eddig olyan volt minden mint a filmekben, kétlem azt, hogy ez a film azzal végződne, ami a forgatókönyvben van.
Kimondva sosem volt. De érezni mindig éreztük. Együtt. Ugyanazt.

"Hogyha már nem szeretsz az isten áldjon meg,
  De ha még szeretsz, úgy ezerszer áldjon meg."

ja, hogy megismertél?

és ez után folyton benne ülnék... és csak mennék! :) -de csak mert én vezetnék.