2011. december 26., hétfő

2011. december 23., péntek

tudósítás.

kiránulás brassóba.
hazaút.
állunk szentgyörgyön kb. száz méterre egy körforgalomtól a város közepén. a bal hátsó kerék elkerülte a buszt- Tihi megjósolta előtte 5 perccel- és a behajtani tilos táblának rohant. nagy tsdzsrd s megálltunk. 5 perc múlva jöttek a rendőrök. itt állnak vagy 15 perce a busz hátánál, villog a piros-kék és kerülgetik a kocsit. tizenöt percre rá észlelhető valami halovány mozgás. a sofőr dolgozik a két kövér rendőrbácsi meg áll mellette. hangok szűrődnek be a hátsó kerék felől. talán a csavarokat húzza meg. megmozdult az autó. közben elől a lap topon a simpson család megy. még eltelt 5 perc. a bácsi beszél a rendőrökkel és további csavarokat szorító hangok.
Tihi mellettem próbál aludni. 4 percre rá: 18: 12-kor sikerült vissza rakni a kereket. megint csavar húzogatás. 18:14: beszól a sofőr bácsi: "mindjá' megyünk".
18:18: elindultunk.

something borrowed.

"- De lépned kell valamit ez ügyben. Mert a nagy szerelmed egy gyáva nyúl és ha összetöri a szíved akkor nekiugrom ő meg valószínűleg laposra ver.
 - Rohannom kell. Elkésem.
 - Tudom, Rachel! Ez a lényeg, késs el vagy inkább mondj fel . Az legalább egy döntés lenne."

"- Ebből is látszik mennyire megérdemlitek egymást, mert ő sosem fog semmit csinálni, te meg sosem fogod kérni rá..."

" - Nem tehetek úgy ahogy akarok ha ezzel megbántok másokat."

2011. december 18., vasárnap

e-mail.

"Tudod, néha történnek dolgok, amik akaratunk ellenére átmásznak a falon és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy visszaszorítsuk őket. És az út tele van pocsolyákkal, amiket már egyszer vagy átugráltunk vagy beleléptünk- legjobb belátásunk szerint, mert azt hittük, hogy azóta a sár már felszáradt belőle. De csalódtunk... Aztán újra nekifutunk és tudjuk, hogy mi vár ránk, de ismét belelépünk. És ilyenkor érkezünk a sorsdöntő pillanathoz. Mert vagy képesek leszünk arra, hogy kikerüljük azt a pocsolyát vagy pedig teret adunk a vágyainknak és hagyjuk, hogy belevigyenek.
Nos, én megint beleléptem egy már ismert pocsolyába."

2011. december 17., szombat

igen... ahonnan nem is várnád.

.emike (Dec 17 2:45 PM):‎ :) szervusz Doró:)
.emike:‎ úgy tűnt, hogy a tegnap nem életed legszebb napja volt és kissé meglepődtem, hogy az az erős Doró, aki mindenkine csak jó tanácsokat ad, egyszerűen meginog...és ez így van jól, te sem vagy robot csak olykor jól palástolod az érzéseidet és nem teszed kirakatba a problémáidat, dícséretes :-bd
.emike:‎ Gondolkodtam, hogy odamenjek-e hozzád és feltegyem-e a megszokott kérdést: Mi a baj? Ne sírj...és tudom, hogy te utálod ha azt mondják neked, hogy ne sírj és teljesen igazad is van. Aztán úgy döntöttem, hogy bármennyire is felnézek rád, talán most hagyni kell téged, hogy megvívd a saját harcodat és nem kell neked ostoba kérdéseket feltenni, mert amúgy is csak te tudsz változtatni a helyzeteden
.emike:‎ Remélem, hogy mára már jobban vagy és még azt szerettem volna hozzátenni, hogy te is tudod h a helyzeted mindig változik, ha most valami nem megy jól az azt jelenti, hogy hamarosan kisüt a nap
.emike:‎ Ez nem facebook téma ezért nem is akartam ott kommentálni a státuszodat...de gondoltam rád és bár nem tudom, hogy mi a gond...és nem is tartozik rám, mégis úgy éreztem, hogy ezt le kell írjam, el kell mondjam neked és nem csak akkor forduljak hozzád, amikor valamire szükségem van...
nagy.emike:‎ nem szeretek senki életébe sem beleavatkozni, biztos vagyok benne, hogy túl leszel a nehéz helyzetken és megújult erővel folytatod majd tovább...csak olykor szükség van ezekre a pillanatokra, elvégre semmi sem történik ok nélkül...és gondolj bele mi az, ami a legrosszabb történhet veled? szerintem annyira nem szörnyű, csak most úgy éled meg...de néhány év múlva csak mosolyogni fogsz a múlton, úgyhogy ez is jusson eszedbe :)
.emike:‎ Remélem, hogy nagyszerű hétvégéd lesz és tudd, ha nem is mindig mutatom ki és millió dolgot nem tudok rólad, ennek ellenére érdekel, hogy mi van veled...és fel a fejjel, Isten csak annyi akadályt gördít eléd, amellyel képes vagy megbírkózni! :) :* szervusz te szépszemű, mindig mosolygós Doró :)

2011. december 9., péntek

ki is a kurva? (gyerekek szt.)

"Azt ötöltem ki, hogy közvélemény kutatást tartok, megkérdezem a gyerekeket, hogy szerintük ki/mi az a “kurva”, persze először a szülőktől kérek engedélyt.
Szülők jó fejek voltak, sok esetben megengedték, mert őket is érdekelte a válasz.
A következő eredmények születtek.
Zsófi, 6 éves
A kurva? Az egy csúnya szó amit apu mond amikor nem megy a számítógépe.
Peti, 7 éves
A kurva az egy olyan néni aki olyan bácsikkal alszik, akik nem tudnak egyedül elaludni mert félnek a sötétben.
Andris, 5 éves
A tesóm szokta mondani ezt a szót a Lilire, aki sírva fakad. Csúnya szó, azért mondják, hogy sírjanak a lányok.
Eszti, 8 éves
A kurva az az, aki nem tud rendesen parkolni, apu szerint.
Luca, 7 éves
Apa szokta mondani anyára, hogy hülye kurva, de csak akkor ha anya nem hallja… (itt anyuka elég idegesen rángatta ki a gyereket a tékából…)
Bécike 7 éves
A kurva az a fradi mert apa mindig azt mondja hogy kurva fradi kurva fradi bár nem tudom hogy mi az a fradi de biztos az is nagyon csúnya szó.
Csilla, 6 éves
apa szokta mondani mikor nézem a barbis mesét, hogy már megint ez a rózsaszín kurva vernyákol a tévében és én ilyenkor mindig sírok és anyu megvigasztal és azt mondja, hogy a barbi nem is kurva viszont apu egy köcsög. A köcsög az pedig az a váza amibe anyu virágot kap de nem tudom miért mondja ezt apának hiszen apa nem is váza.
Botond, 7 éves
A kurva az az, aki nagyon ki van festve és nincs pénze ruhára, ezért áll az út szélén és kéreget az autósoktól pénzt ruhára.
Petra, 6 éves
A kurva az egy olyan néni, aki csak este dolgozik, mert akkor jönnek haza fáradtan az apukák és ő beszélget velük. én is szeretnék majd kurva lenni. (itt anyuka hanyatt esett…)
Dénes, 4 éves.
A kurva az a szomszéd kutyus, mert hajnalban ugat és apa mérges lesz ilyenkor és azt mondja hogy megöli a kurva kutyát, szerintem a kurva az egy kutya fajta mint például a kuvasz, csak hangosabb.
Adri, 7 éves
A kurva az az, aki ilyen nagy terepjárókból száll ki és szőke haja van és csizmája és nem tud rendesen tankolni és mobiltelefonál. (mondja ezt úgy, hogy mellette áll az anyja, aki szőke, csizmában van, mobiltelefonál és a téka előtt áll a Lexus terepjárójuk.)
Karcsi, 5 éves
A kurva az a Liptai Klaudia. Apa mondja mindig mikor meglátja a tévében és anya mondja, hogy nem kurva hanem színésznő de apa azt hiszi, hogy kurva, tehát az is olyan, mint a színésznő, csak sorozatokban játszik és a fiúk azt nem szeretik.
Brigi, 7 éves
A kurva az az aki pénzért szexel, ezt onnan tudom, hogy megkérdeztem aput. De nem tudom mi az a szexelni, mert azt már nem magyarázta el.
Pistike, 6 éves:
A kurva az egy olyan néni, aki pénzért ad puszit. Anyu ingyen ad tehát anyu nem kurva.
Viola, 5 éves:
A kurva az a nagynéném mert anyáék mindig azt mondják, hogy már megint jön kölcsönkérni az a kurva és akkor megjön a nagynéném. (szülő gyereket tékából kirángat, saller repül…)
Zolika, 6 éves
A kurva az olyan néni, aki letolja a bugyiját és megmutatja a punciját, aztán elszalad.
És végül a megmondóember:
Dezső barátom, 29 éves, postás:
A kurva az az, aki azt csinálja pénzért, amit te ingyen sem."

2011. december 2., péntek

román óra.

t. : ti vagytok a két legrosszabb barátnőm! :*
g. : mi is utálunk. :*:x
t. : ne nekem integess. :)) nem én küldtem bolond felé. :p
g. :  úgy felmérgesítettél, hogy gondolkodni sem tudok. :p
t. : szegény fejed. hogy is bírod? :O
g. : depi vagyok, öngyi leszek :D
t. : öngyörke =))
g. : akarod mondani angyalka. :p
t. : angolka :p
g. : még mindig tévedsz :D ANGYALKA
t. : igazad van, kicsinyítő képzővel a helyes. ;)
g. : tu fi atent, mert nu stii helyesen irni :D
t. : tudod most nagyon az emberekre jellemzőt csináltál, mert ők is mást marnak ha nem tudnak visszaszólni. :P
g. : én nem marlak, mert si eu nu stiu helyesen irni :p.  vezi?:D
t. : ştii te, csak arhaiszmakat használsz. :D
g. : eu nici nu stiu mi a f*szok azok az arhaizmok :p
t. : pai te csak ne célozgass az farizmokra, binye? :->

2011. december 1., csütörtök





-------------------------------------------------------------------------------------------------
-------------------------------------------------------------------------------------------------
az alkalmakat akkor kell kihasználni, amikor adva vannak. sutba dobva a kísértést.

2011. november 29., kedd

*Miért lépünk bele kétszer ugyanabba a gödörbe ha már ismerjük és tudjuk, hogy ismét megsebzi a lábunk? 


* Ha egy hőlégballonban ülsz a bőrönd ruháddal és a ballon zuhan, miért nem dobod ki a bőröndödet? Értem én hogy a kedvenc ruháid, egy része az életednek, de feláldozod az egészet a részért? 
Mindig reménykedünk. Nehezen engedjük el azt, amiben hiszünk, mert olyankor önmagunkból is el kell veszítenünk egy darabkát. Arra pedig rettentő nehezen vesszük rá magunkat. Inkább futunk körbe- körbe a mókuskerékben és szenvedünk.
- Kettőn áll a vásár.
- Mid van? Akármi az megveszem!
- Van egy szívem. De nem eladó.

2011. november 28., hétfő

2011. november 19., szombat

2011. november 17., csütörtök

2011. november 5., szombat

take me away...

ismét megtelt a szívem zavarodottsággal. ismét van bennem egy csomó kérdés. szeretem a kérdéseket. :)
de a válaszokat még inkább szeretem.
vajon tényleg az a rendeltetésünk, amit csinálunk? vajon tényleg mi irányítunk vagy csak szeretnénk?
vagy csak Valaki hagyja, hogy azt higgyük, hogy kezünkbe vettük az életünket. És mi ezt vakon belátjuk és nem is próbálunk árral szemben úszni.
minden esetre, mi, emberek mindent megteszünk azért, hogy megtanuljunk úszni, és ha egyszer bekerültünk a posztrángárba, keveseknek van meg az a bátorsága, hogy elszakadjon a "falkától" és a saját útját járja.

de ha megpróbálja, biztos, hogy a spontaneítás által emberfelettit tapasztalhat.
:)

2011. október 4., kedd

miért bonyolítom túl a saját életemet a tudtomon kívül?
hol jó ez nekem, hogy utáljam magam, mert az én hülyeségem miatt szenved egy ember....!?

többet SEMMIT nem hozok el otthonról magammal, mert amit egyszer elhoztam arra mindig pont és akkor van szükség.

úgy sajnálom.... áhh....

2011. október 3., hétfő

megmaradtunk a vágyakozás szintjén..... 

misztó.

" ez nem bowling! :)) " - Noi
" négy szék van s azon ketten ülünk" - én
" már az asztal is dekázik" - én
" - szőrös a fejed.
  - s ki tudja még hol! á, ez 18+-os. "

2011. szeptember 17., szombat

azt hittem idővel könnyebb lesz...
de meg kellett tapasztalnom azt, hogy semmi sem változott. talán csak az alakod mosódott el kissé, de a pillanatok, az érzések, a mosolyod ugyanolyan éléknek.

Nem tudom mikor láthatlak újra, vagy láthatlak-e egyáltalán újra... nem tudom fogok-e még beszélni veled, nem tudom milyen lesz, azt sem tudom jobb lesz-e mint most. de abban biztos vagyok, hogy valami változni fog. és ha eddig olyan volt minden mint a filmekben, kétlem azt, hogy ez a film azzal végződne, ami a forgatókönyvben van.
Kimondva sosem volt. De érezni mindig éreztük. Együtt. Ugyanazt.

"Hogyha már nem szeretsz az isten áldjon meg,
  De ha még szeretsz, úgy ezerszer áldjon meg."

2011. szeptember 3., szombat

és ez után folyton benne ülnék... és csak mennék! :) -de csak mert én vezetnék.

2011. augusztus 29., hétfő

- Ditróiak vagytok?
- Igen.
- Tood-e kik azok?
- Nem.
- Egyik a titkárnak a leánya, s a másikat nem ismerem...
- A másik a kántornak a leánya!

2011. augusztus 26., péntek

csak érezhessem, hogy valahol... valakinek egy kicsit fontos vagyok..



kellemes csalódás lett volna? - kétlem, mert akkor nem társult volna mellé az a fogcsikorgató szorongás.
lényeg az, hogy a mustrálásból nem tudtam másra gondolni csak arra, hogy valami hátsószándéka van, de az is lehet, hogy a miniszoknyának tudható be.
viszont kellemes mosolya volt és a marcona külseje mögött egy egész kellemes ember volt.

és köszönöm Neked, aki ott fent vagy, hogy tegnap vigyáztál rám és egy csepp víz nélkül megúsztam.

2011. augusztus 20., szombat

2011. augusztus 17., szerda

olyan isteni jó érzés, amikor semmit nem tervezel be előre, hanem valami külső dolog hatására bukfencezel egyet és kipattan egy ötlet a fejedből és máris azon fáradozol hogy meghódítsd a lehetetlent, az elemekkel küzdve megteszel mindent azért, hogy győztes mosollyal az arcodon, kipirult arccal elsőnek érhess célba.

:)

2011. augusztus 10., szerda

vă rog frumos... n-am făcut nimic!



egy rendőrfőnököt sem téríthetsz ki a hitéből. pláne ha razziázik...
ráadásul az áldozat te vagy...

2011. augusztus 3., szerda

2011. július 26., kedd

zúúú.

sör + youtube + fényképek.

vagány így visszanézni a két tábort... Tusványosba még nem futottam bele. nincs kedvem most egyhuzamban mind az 538 fényképet átnézni és belematatni. fele- fele. többit holnapra. :)
és mindhárom érinti az legutóbb történt 3 eseményt, amin részt vettem. öcsém, mekkora párhuzam! :O :P
a sör azért döntő elem, mert a vadas-tetői cserkésztábor után megváltás volt a szentgyörgyi állomáson meginni egy jó hideg sört a két legújabb csíkszeredai barátommal. :) + a tusványosi esték... :)

a youtube.... nevezzük csak zenének. és mondjuk csak azt, hogy 3 hétig veszett nagy hiány volt belőle.

fényképek= emlékek. a portyás fürdés, az ágyúzás, a sok kicsi csemete, Intim Torma Illegál, jóképű tsávó a sokaság közepén(csakis panoráma funkcióval), Reni, rasztás tsaj, csapattábor, őrs. a tűt nyelt tsaj, az agyrászkódásos tsávó. eceterá.

apropó emlékek. van egyvalami,amiről nagyon sok emlékem van, de csak egyetlenegy képem... vajon őt elfogom tudni felejteni? egyáltalán el akarom-e...

2011. július 24., vasárnap

de ő már elment...

nem tudom érdemes-e, hogy dőljenek belőlem a szavak, mert valószínűleg a tátongó űrt úgy sem lennének képesek betölteni.
annyi minden történt az utóbbi egy hónapban, de úgy érzem nem szükséges, hogy maradjon róla írásos feljegyzés, elég ha az a sok szép pillanat bevésődik az agyamba és időnként elmosolygom magam rajtuk. bár az tény, hogy nem tudom mindet megjegyezni... lehet, hogy majd "álmaimban Amerika visszainteget" és be-be ugrik majd valami. de megelégszem azzal a pár képpel, ami megmaradt belőle + az emberek arcával és a helyzetek felidézésével.

kár, hogy nem tudom élvezni az emberek társaságát és így csak megjátszom az egészet...

viszont tény, hogy hihetetlen szép volt, de könnyek nélkül nem úszom meg.

{:-<}

2011. június 29., szerda

now.

Gödöllő

" Milyen kontaklencsét használsz? "
Szombat. hangosítós srácok. fényképezés. 901 darab.
------------------------------------
braekes tsávók. hollandia. egész este angolul beszélés. a spanyol nők. na meg a pálinka... :)
------------------------------------
Zita. :) és a fényképezés. meg a fáradtság. az az érzés, amikor már annyira fáradt vagy, hogy mindenen kacagsz! :)
------------------------------------
Barnabás. Mindkettő. :)
"ugyanolyan szemüvegünk van"
- éppen csak a színe más... :))
------------------------------------
közterület felügyelet.
"adok én neked munkát csak éppen nem fogok fizetni érte"
másik. aki Gábor. és volt a Szt. Anna tónál sokszor. :)
------------------------------------
Bence.
és a Szt. István gimnázium bebarangolása Zitával meg vele. :)
+ portás bácsi, kacagás, az eldugott likacskába a másik bácsi.
------------------------------------
 régi ruha. gőzmozdony.
- -----------------------------------
végül is... élmények hada! :)

2011. június 20., hétfő

1. munkanap.

" kellene hozzatok kiskést. én otthon mindig azzal szedem ám!- és nagyon könnyen kijön!"

" - nem, én nem idevalósi vagyok.
  - honnan jöttél?
  - erdélyi vagyok.
  - és mivel jársz be? "
         ( helikopterrel öcsém... /:) )

" jöhetnél hozzám is dolgozni- kaján mosoly- csak én azt nem fizetném meg. "

" - nem irigyellek benneteket...
  - nem is kell! "

csikkes.

az ördög és a barátja ott ült az autóba és rám vigyorogtak.
kit érdekelt, szerveztem! életem legnagyobb eseményét szerveztem! volt egy egész lelátónyi szülő, aki azt várta, hogy végre láthassa, hogy a kicsi fia meg a kicsi lánya mi szépet fog neki előadni.
Most már tudom, hogy a szülők nem csípik a rockot... csak két műsorszámom volt- azt viszont nem értem, hogy a főszereplőm miért volt elégedetlen...-, de mire a második végéhez értem a két kezemen meg tudtam számolni, hogy hány szülő maradt. utánunk valami marsupilamis cucc következett. és arra atya isten milyen rengetegen jöttek vissza!?
összetörve sétáltam vissza az épület fele, mire a kocsiból kiszól a főszereplőm, hogy milyen szar volt és hogy csak a csikkesek csinálnak ilyet.
persze, hogy útba esett az ördög a haverjával. kiszálltak. megkérdezték, hogy mi a gond. és én elmondtam, hogy minek nevezett a csávó és zokogásba törtem ki. erre megkérdezték, hogy "ugye tudod kivel kellene ezt megbeszéld?"
mikor felébredtem még mindig sírnom kellett...
csikkes... pfff.

2011. június 19., vasárnap

Fót hátán fót.

fesztiválozunk! vaksötétbe. mármint beugrottam az ismeretlenbe. :)
megint akadt egy új verzió, ahogy használhatom a gépemet, egy másik kellékkel. és az a sok kicsi... a fürtös kislány... :)
a srác mosolya...
a harmónikás tsávó...
a hatszázas suzuki...
nameg a táncház... :)

"Elment, elment az én párom
Világgá ment egy fűszálon.
Ha elment is, visszavárom
Ölelő karomba zárom"

2011. június 14., kedd

"Ha el akarsz kapni, ülj fel az első gépre,
Menj föl északra, aztán gyere le délre!
A nyugat nyugodt, ha távol van kelet,
Valahol majd összefutok veled."

azta jé..

2011. május 31., kedd

hajnalHASADÁS.

sosem éreztem ilyet, hogy a szívem ennyire szét akarjon szakadni...
mert ilyen ajánlatot nem mindennap kap az ember. és bármennyire is megszeretném tenni nem tehetem és ez irtó szar érzés. most az egyszer utálom, hogy a nyárra van programom.
de ha az ígéret áll, akkor jövő ilyenkor a nyakamba veszem a nagyvilágot.
":): meg 3 het
:): s uccu neki
:): jossz?
Doró": hová?
:): a nagyvilagba
:): viszunk egy labdat
:): felhuzzuk a vilagjaro ciponket
:): ha van gitarod akkor hozd azt is
:): s megyunk
:): mosolygunk az emberekre
Doró": hmmm 8->
:): ne hummogni kell, hanem utazni
:): jossz vagy nem?
:): gondold meg
:): kapsz ra 3 hetet

Doró": és miért pont én?
:): mert:
:): nem nyafognal
:): jobban mutat egy no az oldalamon, mint egy fiu
:): vinnek labdat, fociznank sokat
:): szeretsz utazni
:): szereted az eletet
:): szeretsz fotozni
:): fotozhatnal engem
:): :P
Doró":  :)
:): ja es van benned ertelem is
:): beszelgetesekhez is jo lennel

2011. május 29., vasárnap

A varázscipő.

Volt egy lány, aki nagyon szerette a cipőket. Ő volt az egyetlen ismerősöm, aki bár lefele nézett az utcán járás közben, nem lekonyult orral tette azt. A cipők után ítélt, a'szerint barátkozott. 
Egy nap, amint az utcán sétált felpillantott az egyik kirakatba, ahol a világ legszebb cipőjét pillantotta meg, amit eddig látott! Tekintete annyira rátapadt a kirakat üvegére, hogy azon kapta magát, hogy teljes testtel az üvegnek feküdt. Közben arra is rájött, hogy nem homályosodnak a cipő körvonalai, sőt nem is menekül előle! Csupán csak ő homályosította be az ablaküveget a szapora lélegzetvételeivel. 
"Elég volt a nézelődésből! Nyomás be és vedd meg!"- mondta a belső hang, amely mindig cselekvésre késztette őt. Most is, mint mindig szintén hallgatott rá. Bement. Bekérte a cipőt és felpróbálta. Megmámorosodva dugta bele a lábát, talán... még meg is remegett egy másodpercre. Nagy volt. Három számmal nagyobb. 
"Ez nem a te napod..."-szólalt meg ismét a belső hang. De ő összegyűrte képzeletben, aprócska papírgalacsint formált belőle és célzott: sikerült, betalált a kukába. Aztán visszapillantott a cipőre és... mintha rá mosolygott volna. Varázslatos mosolya volt... Nem bírt ellenállni neki, azonnal megvásárolta. 
Aznap az történt vele, ami még eddig soha: emelt fővel és fülig érő mosollyal ugrándozott hazáig. Ahogy hazaért a cipőt az éjjeliszekrényre illesztette és úgy vigyázott rá, mintha valami felbecsülhetetlen kincs lenne. Semmi hibája sem volt a cipőnek, egyszerűen tökéletes volt... Másnap, ahogy felkelt ismét a lábára húzta és tökéletesen passzolt... Egész nap a lábán volt, egy percre sem húzta le. 
Szinte már beleszeretett...
"Ez egy varázscipő"- állapította meg a belső hang a második napon. 
És valóban varázscipő volt: teljesen megváltoztatta a lány életét, mintegy feltöltötte, felvillanyozta, sokkal boldogabbá tette. 
Amikor aztán kiszakadt a sarka akkor sem húzta le a lábáról, bár a szíve hasadt meg érte...
2011.05.29.

2011. május 27., péntek

de van hogy nem felel.

az ellenállhatatlan vágyak.

mindennél jobban szerettem volna megölelni. a régi idők emlékére. de... nem. tényleg mindig a szívemben marad.
mint egyetlen. de már nem. akkor úgy volt most más van. azt lezártuk és nincs amiért feltépni a régi sebeket.

azt vettem észre magamon, hogy addig érdekes az egész, amíg egyoldalú.

most így helyes.

"na s hogy állsz az álom pasival?"

"félretettem a lelkem egyik zugába. néha előveszem és elmosolygok rajta. de nem engedem hogy hiányozzon az, ami nincs. ezért nem füzhet hozzá érzelem. és ezért csak egy szép emlék. :)"

"huuu ezt szepen megfogalmaztasűd"

" elvégre filológián vagyok. ha mást nem is, fogalmazni tudok. "

vicces félreértés.

- Sok sikert!- virág.
- De hát én csak jövőbe végzek. Ha most végeztem volna, kaptatok volna kártyát. De azért köszönöm!

elvörösödő tekintetek;égés.

a színésznő.

BALlag.

el nem tudom mondani milyen érzés  a suli rengeteg embere és a hozzátartozóik előtt elsőnek elsétálni. azt hiszem valami hasonló érzés lehet menyasszonyként a dugig tele templom közepén végig sétálni. és nem arra gondolsz, hogy meg fogsz botlani! eszedbe sem jut. :) el vagy foglalva azzal, hogy minden tekintetben viszonzásra találsz vagy egy mosolyban vagy egy kíváncsiskodó nézésben. és the sun is shining. zenei aláfestésként elringat a gaudeamus + a csengő monoton kolompolása. és a mosolyt nem tudod levakarni az arcodról. :)

2011. május 22., vasárnap

.

spontán.

Az egész hétvégém kb azzal telt el,hogy különböző világokba jártam el= megnéztem egy sereg filmet és eljártam futni, amit már nagyon rég meg szerettem volna tenni és írtam és írtam és írtam. :)
és persze gondolkodtam egy csomót. és arra jutottam, hogy nem adok elég időt magamnak. nem kell, hogy folyton agyaljak valami problémán vagy belebogozódjak. élni. kicsit élni. és most kapcsolatba sem szeretnék menekülni, mert az érzéseimet nézve ez most tényleg menekülés lenne. :) volt sok időszak, ami bezárult. most ez a kapu is csukódik, de még nem zárult be teljesen. vannak dolgok, amik még visszahúznak, de már nekitámaszkodtam minden erőmet megfeszítve, hogy becsukjam a vas ajtót. és kicsi időt fordítsak magamra és főleg a két nagyszerű barátnőmre. és ez a nyár nagyon alkalmas a gondolkodásra és a fejszellőztetésre.
annyira vagány volt tegnap. csak jött spontán, hogy fussak egyet. és átöltöztem, zene és elmentem este fél 11-kor futni.
most már csak azon kell segítsek kicsit, hogy minden motron ne őt sejtsem. nem spontán jött. ezért nem adok neki semmi esélyt. nincs is esélye :)
így.
tudom.
:)
majd a várakozásról is leteszek egyszer és a világ kinyílik. nemsokára ezt is sikerül lezárnom, minden csábja ellenére. :)

2011. május 21., szombat

ácsucsácsácsucsácsáácsucsácsácsá.hú.



várom már az új világot.

csodás anyunak a fagyija! :)
/////////
és csodás az a sok apró öröm, amiben nap mint nap részed lehet- feltéve ha észreveszed őket és nem bagatellizálsz el semmit.
////////
és csodás, hogy nem leszek ott a suliba utolsó héten, mert mehetek ki dolgozni Gödöllőre, végre találkozok Csabával és körbevezet. és annyira jó lesz. és annyira várom! :)
////////
és az is csodás, ha nem veszel magadra mindent és nem élsz abban a tudatban, hogy csak problémákból áll a világ!
///////
még ez is csodás:
"szeretemleányka: köszi
Doró": micsodát?
szeretemleányka: azt hogy nem traktálsz semmivel és nem kérdezősködsz"
//////
várom már az "új világot" :)