2011. május 22., vasárnap

spontán.

Az egész hétvégém kb azzal telt el,hogy különböző világokba jártam el= megnéztem egy sereg filmet és eljártam futni, amit már nagyon rég meg szerettem volna tenni és írtam és írtam és írtam. :)
és persze gondolkodtam egy csomót. és arra jutottam, hogy nem adok elég időt magamnak. nem kell, hogy folyton agyaljak valami problémán vagy belebogozódjak. élni. kicsit élni. és most kapcsolatba sem szeretnék menekülni, mert az érzéseimet nézve ez most tényleg menekülés lenne. :) volt sok időszak, ami bezárult. most ez a kapu is csukódik, de még nem zárult be teljesen. vannak dolgok, amik még visszahúznak, de már nekitámaszkodtam minden erőmet megfeszítve, hogy becsukjam a vas ajtót. és kicsi időt fordítsak magamra és főleg a két nagyszerű barátnőmre. és ez a nyár nagyon alkalmas a gondolkodásra és a fejszellőztetésre.
annyira vagány volt tegnap. csak jött spontán, hogy fussak egyet. és átöltöztem, zene és elmentem este fél 11-kor futni.
most már csak azon kell segítsek kicsit, hogy minden motron ne őt sejtsem. nem spontán jött. ezért nem adok neki semmi esélyt. nincs is esélye :)
így.
tudom.
:)
majd a várakozásról is leteszek egyszer és a világ kinyílik. nemsokára ezt is sikerül lezárnom, minden csábja ellenére. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése