2011. december 18., vasárnap

e-mail.

"Tudod, néha történnek dolgok, amik akaratunk ellenére átmásznak a falon és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy visszaszorítsuk őket. És az út tele van pocsolyákkal, amiket már egyszer vagy átugráltunk vagy beleléptünk- legjobb belátásunk szerint, mert azt hittük, hogy azóta a sár már felszáradt belőle. De csalódtunk... Aztán újra nekifutunk és tudjuk, hogy mi vár ránk, de ismét belelépünk. És ilyenkor érkezünk a sorsdöntő pillanathoz. Mert vagy képesek leszünk arra, hogy kikerüljük azt a pocsolyát vagy pedig teret adunk a vágyainknak és hagyjuk, hogy belevigyenek.
Nos, én megint beleléptem egy már ismert pocsolyába."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése