olyanannyira melankólikus hangulatban vagyok...
annyi minden megfordult a fejemben.
nem is igazán tudom, hogy mit is írjak.
okoskodjak vagy ne.
de nem akarok okoskodni.
nekem is van egy életfilozófiám, amin nem tudom mennyit fogok még alakítani, de számomra így is tökéletesen megfelel. csak az érthetetlen számomra, hogy ha én tiszteletben tartom más életfilozófiáját, más miért nem képes ezt tenni.
nem mászok én bele senki életébe és nem mondom meg neki, hogy mit csináljon. éljen ahogy akar. én is ezt teszem és boldog vagyok.
hibázok és vannak sikereim. wáo. kinek nem. és így vagányEZ. :)
azon gondolkoztam, hogy milyen vagány ez a zene összeállítás. és milyen vagány. elképzeltem, hogy autót vezetek. és... a legjobb benne az, hogy a zenéhez teret is választok a fantáziámból... most épp a sivatagban tép bele a szél a hajamba és suhanok a tükörsima úton, ami itt nálunk no există.
de mostmár legalább tudom azt is, hogy fölösleges annyit agyalnom valamin. többet érek vele ha megélem. és fantasztikus, mikor megélem. mikor meg merem élni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése