2011. február 19., szombat

Vágy. ÚT.

De tényleg, ha a világon csak jó emberek vannak, akkor miért bántjuk egymást?
Zsinórba három filmet néztem.
Aztán azon kezdtem gondolkodni, hogy értéklejem át az életemet?
Minek? csak elgondolkodtam végül dolgokon, emlékeken. és rájöttem, hogy nincs amiért átértékeljem. vannak/voltak dolgok amiket jól csinálok/csináltam és vannak, amiket elrontottam. volt amikor megbántottam embereket, mert az egóm előbbre való volt mások tiszteleténél. de ezt legtöbbször sikerült helyrehoznom. nem feltétlenül sebek nélkül. voltak célok amiket sikerült elérnem és még most is van, amit sikerült megvalósítanom, ezért bátran szegem fel a fejem és megyek előre, mert tudom, hogy sikerülni fog, csak akarnom kell és ki kell tartanom. aztán elmosolyodok...

Persze azt nem tudom, hogy mi lesz. de nem is érdekel.- jó na csak kicsit- de így érdekes az élet és így lehet csak élvezni. és ezért fasza.

és az az újságírós film, meg amit nekem MONDOTT. most nagyon úgy érzem, hogy nem abba csöppentem bele, amibe szerettem volna... aztán rájöttem, hogy én nem ok-nyomozó szeretnék lenni. de akkor... én nem akarok senkit megbántani. de van bátorságom az igazságért szembeszállni. ha ő merte bántani az embereket és majd merni fogom őt. és azt is hátraszegett fejjel fogom megtenni és változatlanul komoly arccal.

és velünk mi lesz? tegnap megijesztett az a beszélgetés kicsit.
De én változatlanul megbízom benne és egyetlenegy dolgot vagy tettet vagy akármit, még egy tekintetet sem érzek hazugságnak. de hülyeség akár az is, hogy ezek felvetődtek bennem, igaz, hogy osztálytársa. de még szerencse, hogy velem nem úgy viselkedik mint a haverjaival. nemértem. az igazság az, hogy kicsit összezavart.
Azt viszont tudom, hogy nagyon hiányzik... és rosszul esett ma is és tegnap is, hogy feljöttem messengerre és nem volt sehol...
MIVANVELEM? :O

És ez a jövő hónapi út. komolyan nagyon várom. legyek végre távol kicsit ettől a sok mindentől. érezzem a nap melegét. persze, nagyon sok minden lesz, ami hiányzik. de aki fog, azt a két kezemen meg tudom számolni. egy hét persze nem a világ vége. de szükségem van rá. nagyon! ki kell ürülnöm. fel kell töltődnöm és ez lesz a megfelelő hely. a megfelelő emberekkel. és maga a tudat , hogy utazhatok, isteni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése